Kerékpár sebességmérők és computerek. Melyiket válasszam?

Miért is kell nekünk bringás computer?

Gyerekkorunktól kezdve alapvető elvárásunk, hogy tudjuk, mennyivel megyünk, mekkora utat tettünk meg egy bringázás során. A távolság és sebesség mérése szinte egyidős a kerékpározással: A legelső, kerékpárokon használt mérőeszközök mechanikus felépítésűek voltak és csak az aktuális sebességet, esetleg a megtett távolságot mérték. 

A ‘90-es évektől megjelentek az elektromos kilométerórák, melyek a kerékre rögzített mágnes segítségével, az előre beállított kerék-kerület alapján számolták az értékeket. Az egyszerűbb sebességmérőknél még jelenleg is ez a technológia az elterjedt, azonban az órákba épített funkciók száma ma már nagyságrendekkel magasabb. 

Egy alap óra nagyjából öt-hat funkciót képes ellátni (óra, aktuális sebesség, napi megtett út, összes távolság, átlagsebesség, eltelt idő), vezetékes jelátvitellel rendelkezik és 3-4.000 Ft között indul az ára. Hobby felhasználóknak bőven elég is lehet. 

Belépő szintű vezetékes óráinkat azoknak ajánljuk, akik valóban csak az aktuáis sebesség/távolság/idő adatokra kiváncsiak, és nem ragaszkodnak semmilyen online szinkronizáláshoz:

VEZETÉKES KERÉKPÁR-COMPUTEREK LISTÁJA

 

Alap funkciókra, navigálásra jó nekem a telefon is! Vagy mégsem? 

Nos, mi saját tapasztalatból azt valljuk, hogy bár alap dolgokat valóban tud mutatni egy telefonra telepített app, vagy egy multisport óra, ám egy arra a célra tervezett kerékpár specifikus céleszközt nem tud helyettesíteni.

Egy telefon általában nagy érték. Ha egy véletlen baleset miatt összetörik a telefonunk, akkor sok esetben a rajta lévő adatok nem, vagy csak aranyáron menekíthetőek át, egy másik telefonra. Legyinthetünk rá, de ez a mai “telefonfüggő” világunkban általában csak akkor derül ki, amikor elhagyjuk, vagy összetörjük a telefonunkat, és rájövünk, hogy a megerősítő kódok, belépő adatok, a képek, a telefonszámok, minden ezen az eszközön van. Nehéz kimondani, de sajnos valóban egyre nélkülözhetetlenebb eszköz.

A fizikai sérülés veszélyén felül ott van a kijelző láthatósága. Egy komputer kevesebb energiát fogyaszt, hiszen a kerékpározással kapcsolatos adatokon kívül semmi egyéb funkciót nem kell ellátnia. A kijelzője is kisebb, és sokszor úgy tervezik, hogy erős fényben is jól leolvasható legyen, és az érintőkijelzős modellek sem bolondulnak meg az esőcseppek hatására, ami telefonoknál gyakran okoz bosszúságot :)

Harmadik érvünk az üzemidő. Míg a régi, kis tudású vezetékes órák egy gombelemmel évekig (!) működtek, ma egy GPS-es órától kb 10-30 óra üzemidőt várhatunk el, ami még mindig jobb, egy GPS-es navigációt futtató telefonhoz képest, amit max fényerőn kell használjunk, hogy menet közben lássuk is a szükséges információkat. Kellemetlen, amikor egy Balaton kör felénél ott maradunk telefon nélkül, mert az útvonalrögzítés/navigáció lemerítette azt. Lehet persze powerbankot kötni a telefonra, hogy kibírjon 3-4 óránál többet, de ez csak egy újabb vészmegoldás, mi jobban szeretjük azokat a megoldásokat, amikkel nem kell bringázás közben vesződni, egyszerűen csak működnek.

Mit tud egy kerékpáros computer?

Az elérhető tudás felső határa napjainkban már igen magas, ráadásul a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően ez a határ is szinte hónapról hónapra egyre feljebb kerül. Az alapvető már már inkább a túrázók számára elegendő funkciók mellé bekerültek az elkötelezett sportolók által elvárt, az egyénre szabott edzésterveket támogató fejlesztések, a szinte teljesen személyre szabható kijelző, és számos jeladó (sebesség, pulzus, pedálfordulat, wattmérő) csatlakoztatásának lehetősége.

Ezeken felül, a mai fejlett, vagy csúcskategóriás órák alkalmasak (kiviteltől függően)

- saját vagy külső alkalmazással kommunikálva a kerékpározásaink tárolására (Pl Strava, TrainingPeaks, Komoot, Runtastic, stb)
- az elektromos váltás fokozatainak és töltöttségének megjelenítésére
- pedelecek esetén az elektromos rásegítéssel kapcsolatos információk megjelenítésére
- előre megtervezett útvonalak tárolására, 
- az előre megtervezett útvonalakon való végigvezetésre, 
- a környék érdekes pontjainak (POI) mutatására
- radar/kamera funkciók megjelenítésére

Ahhoz, hogy valaki ki tudja használni az okos computerek által nyújtott funkciók minél nagyobb hányadát, már igen magas szinten kell űzni a sportot: pontos képpel érdemes rendelkezni saját adottságainkról, és érdemes azt is megtervezni, hogy az adott tekeréssel mi a célunk. Ezen a szinten nem kérdés, hogy a rögzített adatok megfelelő kielemzéséhez, egyéni fejlődésünk nyomon követéséhez a megfelelő szakértelem is elengedhetetlen. 

A felhasználók nagy többsége azonban hosszútávon megelégszik 3-4 kiemelt funkcióval, a GPS funkciókkal, a Stravás szinkronizálhatósággal, a pulzus-zónák, magasság, és meredekség kijelzésével.

Sokszor látjuk, hogy ha egy komolyabb computert megvásárol valaki, és idővel kiismeri, és megérti a plusz szolgáltatások előnyeit, akkor már könnyebben nyit a plusz funkciók használata felé, pl pulzus- és pedálfordulat, sőt akár wattmérés felé is. Ezt kezdő, vagy elkötelezett, ám hobbi bringásként érezhetjük túlmisztifikáltnak, ám van az edzettségünk fejlődésnek van egy hosszabb szakasza, amikor még sokkal könnyebb magunkból többet kihozni, mint a techikából. Ebben hatalmas szerepet tud vállani egy jó eszköz, ami segít megmutatni, hol tud a szervezetünk a leghatékonyabban dolgozni. Garantáltan új határok nyílnak majd meg előtted ebben a szakaszban.

 

Az alábbiakban néhány olyan funkciót mutatunk be, melyek a közelmúlt újításai között szerepelnek és nagyban segíthetik a tökéletes kerékpározás megélését, flowban tekerhetünk új utakon,akár külföldön is, eltévedés nélkül, ideális pedálfordulattal, az számunkra optimális pulzuszónában. Így pedig sokkal könnyebb fejlődni akár személyi edzővel, de megkockáztatjuk, hogy az “út elején” akár még anélkül is. 

Kétféle kerékméret beállítás lehetősége

Hagyományos, (nem GPS alapú) órák esetében hasznos funkció, GPS-es órák esetében ennek a funkciónak csak akkor van jelentősége, ha nem GPS alapon, hanem továbbra is sebességjeladóval szeretnénk a megtett távolságot és a sebességet mérni.

Sokakra jellemző, hogy nem csak egyetlen, hanem több kerékpárt is hajtanak. Nekik előnyös lehet, ha ugyanazt a computert tudják használni két kerékpáron is, nem kell két órát venni, ugyanakkor a menüben adott a lehetőség két különböző kerékátmérő beállítására (bike1, bike2). az első típusoknál még gombnyomással lehetett váltani a két kerékpár között, később a jeladók egyedi kódolásának köszönhetően ezt az órák már automatikusan felismerik. Így nem kell minden egyes kerékpárhoz külön órát fenntartani, elég a felszereléshez szükséges konzolt, érzékelőt, mágnest beszerezni. 

Vezetéknélküli jeladók (sebesség, pedálfordulat, pulzus)

A vezetékes órák esetében a jeladótól az óráig vékony vezeték továbbítja a jelet. A vezetékes kivitelezés egyszerű, nem igényel odafigyelést (nem kell elemet cserélgetni a jeladóban, nem tudja semmi leárnyékolni a jelet), de nem túl esztétikus, és sérülékeny, ha a bringát nem megfelelően támasztod valaminek, vagy esetleg esel a bringával. 

Ezzel ellentétben a vezetéknélküli órákon a jeladó és vevő (óra-egység) kódolt, vagy kódolatlan rádiójel továbbítja az adatokat: Szép, és esztétikus megoldás, de kicsit több odafigyelést igényel.

VEZETÉK NÉLKÜLI KERÉKPÁR-COMPUTEREK LISTÁJA

A vezeték nélküli technológia első hírnökei még analóg, kódolatlan jelátvitellel rendelkeztek, ami problémákat okozhat ott, ahol más elektromos jelek is előfordulnak a levegőben (legyen szó rádióhullámokról, vagy más órák jeléről). A megzavart órák ilyenkor jellemzően megbolondulnak, vagy éppen nem mérnek semmit. Az alsó kategóriás rádiós típusok jellemzően még ma is ezzel a technikával vannak felvértezve, erre érdemes figyelni, amikor választunk, magyarán ezt lehetőleg kerüljük ezeket a modelleket :) A komolyabb órák már digitálisan kódoltak, így a fenti problémák nem fordulnak elő, viszont számolnunk kell néhány egyéb jelenséggel:
• A hatótáv általában korlátozott, több típusnál nem haladja meg a 60-75 centimétert. Így hátsó keréknél eleve kizárt a használatuk, de egy hosszabb rugóúttal bíró bringánál elöl is lehetnek gondok.
• A jeladóba külön áramforrás kell, ami idővel szintén lemerül, így ezt is figyelni és időben cserélni kell (egyes órák kijelzik a töltöttségi szintet).

Az ANT szabvány

Az ANT egy vezetéknélküli jelátviteli protokoll. A legutóbbi időkig jellemző volt, hogy a különböző gyártmányú és funkciójú kiegészítők (pulzusmérők, sebességmérő szenzorok, pedálfordulat-mérő szenzorok) eltérő jelet használva kommunikáltak egymással, így nem lehetett tetszőleges márkát összepárosítani. Az ANT szabványt viszont egyre több gyártó alkalmazza a termékeiben, ami a felhasználás és a rugalmasság egy új dimenzióját nyitja meg. A pulzusmérő mellkaspántját például összekapcsolhatjuk a kerékpáros computerrel,, sportórával, okostelefonnal... Mindennel, ami ezt a rendszert használja. Ráadásul így nem kell feltétlenül mindent egyszerre megvásárolnunk, a rendszer moduláris, rugalmasan bővíthető. Nem kell azon nyomban megvásárolni például a pedálfordulat-mérő szenzort, lehetőség van rá később is. És tehetjük mindezt gyártótól függetlenül, tehát szinte szabadon variálhatók a termékek ebből a szempontból is. Azt persze mondanunk sem kell, hogy jelenleg csupán a középkategóriától felfele építenek ANT jelátvitelt, de idővel várhatóan elterjed az alsóbb kategóriákban is. A jelátvitelből persze nem következik egyenesen az, hogy minden ANT óra alkalmas wattmérő vagy pulzusmérő kezelésére, erről mindenképpen meg kell győződnünk az adott típus leírásából.   

Pulzusmérés

A működés lényege, hogy a mellkasunkra rögzített pánt folyamatosan továbbítja az adatokat az eszközbe (ez lehet kerékpáros computer, karóra, de a fentiek alapján akár okostelefon is), mely egyrészt megjeleníti, másrészt tárolja azokat. A szegmens nagy úttörője a Polar márka, az első pulzusmérős karórákat és kerékpáros órákat is ők dobták piacra (1982-ben ill. 1990-ben). Mára számos konkurens lépett erre a rohamosan fejlődő piacra, hiszen a fittségünk nyomonkövetése, és határaink feszegetése a pulzusméréssel kezdődik! Mivel manapság már ezek az eszközök is igen fejlettek, számtalan funkcióval rendelkeznek. Beállíthatjuk a célzónát, maximális pulzust, minimális pulzust... Ilyenkor általában hangjelzéssel figyelmeztetnek, ha nem az előre eltervezett zónában vagyunk. Számtalan lehetőségünk van a szervezetünk működésének monitorozására, ami segíti az edzésmunkát, képet ad aktuális edzettségi szintünkről és mindezt el is tudjuk tárolni, vagy össze tudjuk hasonlítani korábban mért értékekkel. Sportolóknak és edzőknek egyaránt hasznos információkat nyújthat egy ilyen eszköz. Ez egy olyan kiindulási alap, ami nélkül nem lehet pontos képet alkotni edzettségünkről.

Wattmérő

A wattmérő egy igen kifinomult műszer, melynek „szíve” jellemzően egy nyúlásmérő, mely a hajtásrendszer valamely elemét veszi alapul (ez lehet a hátsó agy, a hajtókar, a pedáltengely). A beépítést érintő problémákon felül ez a mért értékben is kérdéseket vet fel, mivel minél „hátrébb” kerülünk egy hajtásláncban, annál nagyobb a veszteség, így természetesen a mérő is alacsonyabb értékeket fog mutatni, ez pedig eléggé megnehezíti az objektív összehasonlítást. A jelentősége ettől függetlenül nagyon komoly: míg egy pulzusmérő a test aktivitását méri (annak időbeli csúszásaival együtt, mivel a pulzus növekedése csak némi időeltolódással követi a terhelés növekedését), amit befolyásol a fáradtság, az étrend, a hőmérséklet, a lelkiállapot... Ezzel szemben a wattmérő a ténylegesen leadott teljesítményt méri, minden egyéb tényezőt mellőzve. A komoly edzésmunka kiváló kiegészítője lehet egy ilyen eszköz, de elengedhetetlen a megfelelő felkészültség ahhoz, hogy az ölünkbe hulló adatmennyiséget megfelelően ki tudjuk értékelni. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy ezen termékek ára meglehetősen magas, így kellően vastag pénztárca, vagy komoly elszántság kell a beszerzésükhöz. Erre a területre is igaz, hogy könnyű elveszni az adatok dzsungelében, a különböző gyártmányok és technológiák előnyeinek és hátrányainak listájában, a kalibrálás rendszerességében. 

GPS helymeghatározás, navigáció

Az okostelefonok fejlődésével együtt új dimenzió kezdődött a kerékpár komputerek világában is, amikor a helymeghatározás már nem számított luxusnak, hanem az alapmodellek hardverébe is bekerültek ezek a jeladók. Ettől fogva - ha az óra látja a műholdakat - a műholdas helymeghatározás segítségével megfelelő pontossággal meg tudja jeleníteni a  megtett útvonalat, valamint az ehhez kapcsolódó adatokat, pl aktuális sebesség. Ezek az eszközök egy telefonra telepített gyártói app segítségével tudják az adatokat online is megjelentíteni, és akár szinkronizálni harmadik féllel, pl Strava-val, ami napjaink legnagyobb közösségi tere, ha a sportolást nézzük. Megjelölhetjük, követhetjük  ismerőseinket, ötleteket meríthetünk az általunk teljesített túrákból, versenyekből, sőt, le is tölthetjük ezeket az útvonalakat, hogy később, a saját készülékünkre töltve mi is végig mehessünk rajtuk navigációra alkalmas eszközünkkel. A gyártók őrült hajszában igyekeznek jobbnál jobb funkciókat fejleszteni, aminek egyedüli nyertese a felhasználó, hiszen ezekkel a funkciókkal, még élvezetesebb a bringázás, és az erre fogékonyak legalább ugyanennyi időt tudnak eltölteni az adatok elemzésével :) 

Alapvetően kétféle osztályba sorolhatjuk a computereket: vannak, melyek csupán az útvonalat rögzítik és így utólag tudjuk csak visszanézni a bejárt útvonalat. A komolyabb modellek viszont térképet is tudnak kezelni, kanyarról-kanyarra végigvezetve minket az előre megtervezett útvonalon. Ez nevezzük Turn-by-turn navigációnak. Az egyéb, GPS-alapú rendszerekhez hasonlóan ebben az esetben is jellemző, hogy a készülék elvesztheti a jelet alagútban, házak között, sűrű erdőben. Ez utóbbi főleg az MTB-seknek okozhat fejtörést, de a technológia fejlődésével erre egyre ritkábban van esély, a mai órák már több műholdrendszer holdjait is “látják”, így pontosabb és stabilabb a helymeghatározás.

GPS-ES KERÉKPÁR-COMPUTEREK LISTÁJA

A belépő szintű GPS-es modellek ma már olcsón elérhetők, egy hagyományos vezeték nélküli órá áráért megvehető. Ezek tudása még a sebesség és távolság mérésre korlátozódik ám nagy előnyük, hogy ezek is tárolják a megtett út nyomvonalát, így szinkronizálhatók SRAVA-val.
A középkategória már rendelkezik vizuális megjelenítéssel, tehát a kijelzőn látjuk hol vagyunk, de az úgynevezett “turn-by-turn” navigációt, csak a felső kategóriás modellek tudják. Ez a funkció teszi lehetővé, hogy eltévedés, megállás, és térképforgatás nélkül tudjuk vadidegenben is bringázni úgy, hogy követjük az órára előre feltöltött útvonalat. 

ANT FE-C szabvány

Megmásznád otthon a Stelviot? Vagy az bármely csúcsot, amihez elérhető gpx track?
Ma már ennek semmi akadálya!

Az ANT FE-C egy speciálisan a beltéri edzőgörgőknél használt rövidítés, az ANT szabvány ilyen eszközökre tervezett kommunikációs protokollja (ANT Fitness Equipment Control). Tulajdonképpen azt jelenti, hogy az órán lévő útvonal szintrajza alapján a kerékpáros computer vezérelni tudja az adott, és ezzel kompatibilis edzőgörgőt, így az a szintrajznak megfelelően nehezíti, vagy könnyíti az ellenállást.
Ezt jelenleg viszonylag kevés óra tudja, de nyilván bővülni fog a jövőben a kínálat, hiszen a keresett funkciók sokszor csepegnek le a későbbi szériák olcsóbb modelljeibe.

Végszó

Ahogyan a bevezetőben is említettük, hosszú utat tettünk meg az első mérőóráktól a műholdakkal kommunikáló eszközökig, melyek többtucatnyi funkciót kínálnak a számunkra. 
A választék igen széles, és így nem egyszerű, ráadásul az ár sem feltétlenül tükrözi pontosan a tudást. Így a választás előtt mindenkinek alaposan mérlegelnie kell az igényeit, az anyagi hátterét és ezek fényében döntést hozni. Ha elmondod az igényeidet, szinte biztos, hogy a megfelelő órát fogjuk tudni ajánlani számodra!