Miért gáz a szmog

Természetesen ne tévesszen meg senkit a figyelemfelkeltő cím: tudjuk mi is, hogy a szmog nem gáz, hanem, ahogy az eredeti szóösszetételből (smoke fog) ered: a szmog = füstköd, azaz legtöbbször égéstermékek nanorészecskéiből kialakult köd.

Foglalkoznunk kell a témával, mert egy elkötelezett bringás számára a napi bringázás létszükséglet, viszont a szmogriadóról szóló hírek ritkán adnak részletes tájékoztatást arról, hogy mivel is állunk szemben.

Milyen fajtái léteznek?

Keletkezését tekintve két fajtáját különböztetjük meg, és az első előfordulási helye alapján nevezte el a köznyelv Los Angeles-i szmognak illetve London-i szmognak azt a két változatot, amit két teljesen eltérő időjárási körülmény idéz elő. ezekről részletesebben ír a wikipedia

 

Hogyan keletkezik?

A szmog a modern civilizáció terméke: a járművek és a fűtőberendezések által kibocsátott égéstermékek szélcsendes, magas légnyomású időjárási viszonyok között megragadnak a városokban, és jelentősen megnövelik a légszennyezettséget. Európára leginkább a londoni szmog a jellemző, ami jellemzően fűtési szezonban, szélcsendes időben alakul ki. Bár legtöbbször a gépjármű forgalom korlátozásával próbálják csökkenteni a terhelést, tudható, hogy leginkább a háztartások szilárd tüzelése okolható a drasztikus szállópor mennyiségért.

Sajnos sok esetben épp a lakosság azon rétegét kellene szankcionálni, akik nem tudnak ilyenkor alternatív tüzelőanyagra váltani.

Miért fokozottan veszélyes?

Akár dízel gépjárművekről, akár szilárd tüzelésről (tűzifa, és egyéb anyagok) van szó a gondot nem az önmagában keletkező korom adja: a tökéletesen elégő szénhidrogén, vagy fa, elméleti síkon ártalmatlan tiszta szenet produkálna, amit jól ismerünk: aktív szénként használja a gyógyászat, vagy a szűrőipar is.

Igen ám, de az égés a legritkább esetben tökéletes: szén-dioxid helyett a vér oxigénszállító képességét csökkentő/blokkoló szén-monoxid, valamint számos egyéb anyag égésterméke is keletkezik az égés során.

Ezek közül a legismertebbek az (igazoltan rákkeltő hatású) kén-, és nitrogénoxidok, amik beépülnek a fent említett koromszemcsékbe, és azzal együtt kerülnek légutainkba.

A légutakba jutva a részecskék mérete dönti el, meddig juthat a szervezetünkbe a belélegzett szálló por. Sajnos láthatjuk, hogy a szmogban nagy szerepet játszó korom a legjobb szűrőmaszkokon is átjut (jelenleg 1 mikron körüli szűrést tudnak az FFP3-as maszkok pl. a Respro Techno, míg a koromrészecskék mérete ennek TIZEDE) azt is látjuk az ábrákból, hogy a legnagyobb gondot az okozza, hogy ez nem szűrhető, és mivel lejut a tüdőhólyagokig, átjut az érfalakon és felszívódik a szervezetbe.

 

Mit tegyek?

A képet összerakva levonhatjuk a következtetést: Vegyük komolyan a szmogriadót, és ha megelőzni nem is fogjuk tudni, saját egészségünk védelmében kövessünk el minden tőlünk telhetőt!

  • Legyünk napi szinten tisztában az aktuális szmog helyzetről.

  • Minél kevesebbet legyünk a szabadban a szmog által érintett területeken.

  • Ha mégis a szabadban vagyunk (pl kerékpározunk) viseljünk jó minőségű, jól záródó maszkot, amely megszűri a finomabb szemcséket is. Tartsuk be a szűrőbetétek csereintervallumait


A korommal sajnos nincs mit tenni :( Azaz az alacsony részecskeméretű szállópor-szemcsék biztosan bejutnak a tüdőnkbe.

A piacon kapható legjobb szűrő képességű (PM1) maszkokat is megveheted nálunk!

Tekintsd meg sportolásra is alkalmas, aktuális, akár FFP3-as maszk-kínálatunkat


 

Információ források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szmog

http://www.futsokosankampany.hu/a-helytelen-tuzeles-egeszsegugyi-hatasai

http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/meresi_adatok/tajekoztato/

Mennyire találtad hasznosnak?

Még nincs értékelve!
Az értékeléshez lépj be vagy regisztrálj!
magyar english
Belépés


Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.